A Tequila
A tequila ősét már a Krisztus előtti harmadik évszázadban ismerték és fogyasztották az aztékok. De igazi párlat csak a Cortes-i hadjáratok után készült, amikor az európaiak rájöttek, hogy az indiánok által fogyasztott, agavéból készített mézédes „pulque” tökéletesen alkalmas a lepárlásra. Készítését szigorú törvény szabályozza és ennek megfelelően csak Mexikó bizonyos területein -melynek központja Jalisco tartomány- készülhet párlat tequila néven. Az alapanyag a kék agavé feldolgozása a levelek levágásával és az így kapott ananászra emlékeztető „képződmény” főzésével kezdődik. A keményítőből átalakult cukor aztán erjesztésre kerül, majd ezt kétszer párolják le kisüstön. A nyers színtelen párlat aztán némi vízzel történő hígítás után blanco / silver tequilaként kerül forgalomba, vagy érlelés után Reposado illetve Añejo tequila néven kereshetjük a bárok polcain.
A tequila az kaktuszpálinka?
Hallom gyakorta ezt a kérdést, amely két helyen is hibádzik: egyrészt pálinkát kizárólag Magyarországon készíthetnek, az egyéb gyümölcsből készült desztillátumokat csak gyümölcspárlat néven lehet forgalomba hozni, másrészt a tequilagyártás alapanyaga a kék agavé, ami némiképp hasonlíthat bizonyos kaktuszfélékre, hiszen tüskés a leveleinek a széle, de valójában egy pozsgásféle, amely a liliomfélék családjába tartozik. A növény hosszas fejlődés után csak nyolc-tíz vagy éppen tizenkét éves korában lesz alakalmas a szeszipari feldolgozásra, így időnként előfordulhat kisebb-nagyobb akadozás a folyamatos alapanyagellátásban és némiképp a tequila magas árára is magyarázatot ad.
Hogyan kerül a kukac a tequilába?
Ezt a gyakori felvetést, amelyik a „kukacos tequila”-kat érinti - bizony alapvető tévedés. A tequila soha nem kerül kukaccal forgalomba, az egy másik mexikói párlat, a mezcal sajátja (amely szintén agavéból készül). A mezcalban úszkáló kukac, egészen pontosan hernyó a helyi gasztronómiai kultúrában megsütött és fűszerezett formában ízletes csemegének számít, de a mezcalba kerülő változatának is sokan férfierőt vagy éppen halucinogén hatást tulajdonítanak. A hernyó beszerzése nem is olyan egyszerű, csak a nyári hónapokban lehetséges és természetesen ügyelni kell az apró lárvák sértetlenségére is, hiszen ellenkező esetben zavarossá tenék ezt az italt.
Tényleg olyan erős és macsó ital a tequila?
Az igazság az, hogy pontosan olyan alkoholtartalommal kerülnek a tequilák a fogyasztókhoz, mint bármely más egyéb szeszesital, tehát jellemzően 38-45 % vol.- ig. A párlatról kialakult téveszme szerint ez erősebb italkategóriaként van számontartva talán a hajdani westernfilmeknek köszönhetően. Annyi viszont igaz, hogy a tequila fűszeres némileg „olajos” jellege markáns karaktert sugall.

