A Mumm Champagne és a koktélok

A Mumm fivérek 1827-ben érkeztek Reims városába, amely a champagne készítésének egyik központja. A vállalkozó kedvû fiúk egy gazdag német borkereskedõ családban születtek, és mivel szõlõföldjeik otthon - a Rajna völgyében is voltak, ezért nemsokára itt is hasonló tevékenységbe fogtak. 1881-ben az Egyesült Államokba érkezõ elsõ pezsgõ a Mumm Cordon Rouge volt, jelezvén a cég export-orientált filozófiáját, 1890-re pedig már Európa összes királyi udvarában élvezhették az elõkelõségek. 1902-re a társaság kereken évi 3 millió palackot értékesített, egy további évszázad alatt pedig ez a szám 8 millióra szökött fel.

A champagne készítésének igencsak meghatározott és pontos szabályai vannak, mely a szõlõ telepítésén-, metszésén-, az alapbor készítésén át a házasítás-, vagy éppen az érlelés módjait szigorúan szabályozza, így a névhasználatért számtalan kritériumnak kell megfelelni. Ilyen néven italt a kizárólag Champagne nevû régióban termett két féle kékszõlõbõl – Pinot Noir és Pinot Meunier – valamint egy fehérbõl, a jól ismert Chardonnay-bõl lehet készíteni, de ezenkívûl még az eljárás összes apró részletét is pontosan meghatározzák.

Kétségkívûl fõúri ital a champagne, a pazarló luxus habzó jelképe. Minden jelentõs eseményen ezzel koccintunk: így pecsételjük meg a házasságkötést, a munkahelyi elõléptetést, egy születésnapot, vagy az év fordulóját szilveszterkor. E jeles alkalmakkal szemben egyelõre általában alulmarad a champagne koktélként való elfogyasztása, pedig ahogy ünnepeinket emlékezetessé teszi, ugyanúgy egy kevert itallal is csodát tud tenni.