A likőrök és a koktélok
A legnagyobb gyűjtőkategória a szeszesitalok színes világában amely mindenféle színű és ízű italokat ölel fel. Találhatunk közöttük áttetszőt, majdnem feketét, a színskála minden árnyalatáról már nem is beszélve, sőt tejszínesen krémes állagú képviselői is akadnak. Van azonban néhány közös tulajdonságuk: tartalmaznak valamilyen alapszeszt és cukrot valamint egy domináns ízvilágot. Ez utóbbi általában valamilyen gyümölcs- vagy növényi rész alkoholba áztatásával és/vagy lepárlásával kerül a szóbanforgó italba. Az első likőrök valószínűleg a gyógyítást szolgálták, hiszen az ókori egyiptomi- és görög leletek szerint is már ismerték az alkohol kiváló oldószer hatását, amelyet előszerettel alkalmaztak. Az európai középkor szerzetesei „csak” továbbfejlesztették ezt az antik tudást, majd lassanként az élvezeti érték került az előtérbe. A legizgalmasabb a köztes állapot, amikor az előkelő családok háztartásában mindig volt egy kisebb lepárlóüst, ahol otthon generációrol generációra öröklődött és továbbfejlesztett receptek alapján készültek az élet kisebb-nagyobb problémáinak a lekűzdésére készített „főzetek”. Tökéletesen funkcionáltak a korabeli likőrök fájdalomcsillapítóként –például szülésnél, vagy sebészi beavatkozásoknál, fertőző betegségek ellen, a szerelmi bájital funkciójáról már nem is beszélve. Ez utóbbi továbbfejlesztett változatának tekinthetők a koktélok is (sok esetben). Az egzotikus gyümölcslikőrök is a praktikum jegyében születtek, itt a hosszú tengeri szállítás okozta gyors romlási folyamatok megakadályozására alkoholba áztatva vitték az óhazába a gyümölcstermést az így készített kivonat pedig az esetek többségében ízletesnek bizonyult. Nem csoda, hogy eme gyümölcslikőrök kifejlesztésében a nagy tengeri kereskedőnépek jeleskedtek, melyet a hollandok, ezen belül is a Bols és a DeKuyper családok példáznak a legkivállóbban.
A likőrök népes családjának teljeskörű kategorizálására komoly vállalkozás lenne így csak könnyen áttekinthető formában adjuk itt közre:
Advocaat - tojáslikőrök
„Créme de …” gyümölcslikőrök- pl. Midori
Keserűk vagy amaro- pl. Unicum, Jägermeister,
Kávélikőrök pl. Kahlúa, Tia Maria
Krémlikőrök- pl. Baileys
Narancslikőrök pl. – Grand Marnier, Cointreau, triple sec, curacao
Limoncello –citromlikőrök
Önálló kategóriaként egyedi márkák – Galliano, Drambuie,
Valóban titkos receptek alapján készülnek?
A nemes párlatok majd mindegyike eredetvédelem alatt áll, amely azt jelenti, hogy kizárólag egy régióban és szigorú szabályok szerint készíthetők ( ilyen a Cognac, Armagnac, skót whisky, pálinka, tequila stb. ) Ezen italok gyártással kapcsolatos részleteit általában megismerhetjük és széles szakirodalmat is találhatunk róla – hiszen úgysem lehet máshol leutánozni és ezzel a névvel forgalmazni. Az italok egy másik csoportja, amely körébe főként a likőrök tartoznak - szigorúan őrzött receptek alapján készülnek, mert a pontos összetevők ismeretében bárhol a világban elkészíthetők lennének. Így ezen italok esetében különösen fontos, hogy csak a gyártásban résztvevő illetékes szűk kör ismerhesse csak a receptet, amely a márka sikerének az egyik titka.Hogyan lehet a recepteket titkosítani?
Komoly gyakorlati probléma, hogy a recept ne kerüljön illetéktelenek kezébe, de a nagyüzemi gyártás folyamatosan megoldott legyen. Ehhez a receptet titkosítani kell és „trükkökkel” biztosítani a gyártást, amelyek közül néhány:
1. A legkézenfekvőbb, ha a folyamatokat szétbontjuk és a munkát végzők csak a részfolyamatokba nyerhetnek csak betekintést.
2. Számtalan likőrgyár olyan alapanyagokat, fűszereket is berendel, amelyet fel sem használ az adott italhoz, csak megtévesztésként rendeli be.
3. Számkódokat rendelnek az egyes alapanyagokhoz és csak ezekkel a kódokkal adják meg a receptet – mivel gyakorta különleges egzotikus fűszerek is szerepelnek a receptekben így szinte felismerhetetlen a munkát végző számára.
4. az alapanyagokat több különböző beszállítótól rendelik meg, hogy a beszállítók se tudják az összetételt.
5. a recept tudója maga kever össze olyan részeket, amely a recepthez tartozik és már bekevert állapotában jut el a gyártás helyszínére.