Menta

Sok ismert mentafaj közül leggyakrabban a borsmentát és a fodormentát használjuk. Koktélokhoz elsôsorban a fodormenta az ideális.
Otthoni állandó utánpótlásra célszerû nevelni ezt a 40-50 centi magasra is megnövô évelô növényt. Földbeli hajtásrendszere van, mellyel gyorsan terjed. Ha nagyobb cserépben vagy valamilyen edényben neveljük, megtakaríthatjuk a féktelen terjedésével kapcsolatos, esetenként hiábavaló munkát. Élettanilag frissítô, görcsoldó hatása van, amit a gyógyszerészet ki is használ, mentaolaj vagy mentol formájában.
Keleti kultúrákban igen népszerû a teaként való fogyasztása,
de mártásként vagy dekorációként is gyakorta felhasználják
a gasztronómiában.

A Menta és a koktélok

A mentát a koktélok keletkezéséhez köthetjük, hiszen a hajdani amerikai italkultúra elôszeretettel használta ezt a növényt
a hûsítô italokhoz. Nem csoda hát, hogy a legklasszikusabb koktélkategóriák egyike, a Julep is mindig mentával készül.
Ennek az italcsaládnak a legismertebb képviselôje a Mojito.
A zöld levelek ízanyagához – amely majd beleoldódik a készülô italba – a törôfával történô „megdolgozás” révén juthatunk. Gyakorlati tanácsként elmondhatjuk, hogy a túlságosan összezúzott vagy esetleg sékerben összerázott mentalevél kesernyés ízt ad, ezért finoman, kíméletesen kell bánni vele.
A mentalevél vagy mentaágacska nemcsak alapanyagként,
de díszítôelemként is egyszerû, mégis látványos megoldást kínál a koktéljainkhoz.